2014. július 27., vasárnap

Chapter 10


/Louise Teasdale/

- Na jó most már menjünk lefeküdni, mert nem tudom elmondani, hogy mennyire vagyok fáradt- jelentettem be a még mindig a kanapén trécselő lányoknak.- Jó akkor csak vegyétek halkabbra magatokat! Köszönöm. Jó éjt lányok!
- Szia Lou!- mondták teljesen egyszerre. Azzal mit sem törődve, hogy majdnem vissza vágódtam a legfelső lépcsőfokról, bedőltem az ágyamba. 


- Lesha gyere már! Elkésünk- üvöltöttem fel az emeletre. A fiúkhoz kéne mennünk tizenegyre és 10.50 van. Én egyszer megfújtom ezt a lányt. Na végre lehúzta a seggét! Behuppantunk az audiba, és beletapostam a gázba. Tizenegy után három perccel érkeztünk, meg. Az öltözőben a fiúk és egy, náluk egy pár évvel idősebb, lány fogadott. 
- Sziasztok!- káltottak el magam mire mindenki felém rohant és leterítettek a földre. Sajnálatos módón én kerültem a kupac legaljára, szóval csak nyögdécseltem, mire a biztonságiak berontottak, hogy mi a fene folyik itt. Persze ki lettem röhögve. 
- Lou bemutatom a nővérem Gemma Styles!
- Szia Louis Teasdale. De csak Lou. 
- Hello Gemma Styles. De csak Gem. 
- Munka után van kedved meginni egy kávét?- kérdeztem a szimpatukusabb Styles-tesótól. Persze Harry is szimpi, de Gem azért csak lány.
- Persze- mosolygott. Nekikezdtem Hazza hajának, addig Alesha öltöztette Liam-et, majd forgóban haladtunk. Mire végeztünk már egy óra volt, 13.45-kor kezdenek, szóval még volt 45 percünk. Kitaláltuk, hogy jöjjenek  a fiúk barátnőit. Mindenki felhívta a saját párját, megkérdezte, hogy jó-e neki, s 15 perc múlva kopogtak.
- Gyertek be!
- Sziasztok! Hello Gem!
- Sziasztok!
- Ari?- néztem Niall-ra.
- Suliban. De este mozizunk. Ha akartok utána gyertek át!
- Köszi.
- Miért kell átmenni Lou-ékhoz?- dugta be a fejét közénk Harry.
- Filmezni. Akarsz jönni Harold.
- Csak ha többet nem hívsz így- vágta be a durcát a fürtös. 
- Figyelem emberek! Este filmezünk Lou-éknál!- kiáltozott Hazza. 
- Oké. Kösz Harry. Végül is az én házam de, üvöltözz csak nyugodtan
- Harry olyan modortalan vagy mostanában. Kicsim! Kicsit több udvariasságot!!- sápítozott Louis.
- Na, kezdődik a Larry Stylinson Show. Egyébként mi még  nem találkoztunk Danielle Peazer vagyok.
- Lou Teasdale. Tényleg lányok, jöttök velem meg Gemmaval kávézni?- kérdeztem, miközben a lányok még gyors csókot váltottak a fiúkkal. 
- De induljunk


A popcorn pattog. A csengőt nyomják, és én még nem találtam ruhát ugyanis majdnem az összes mosásban van. De jó. Na végre! Itt van egy pár gönc. Leérve a fiúk kicsi a rakás bemutatójával kerültem szembe, de legalább most nem én voltam alul. Közös erővel kiválasztottuk a Csíkos pizsamás kisfiú c. filmet.  A végére minden lány bőgött, és minden fiú komoran ült a helyén. Miután egy kicsit felvidultunk elkezdtünk üvegezni, de félreértés ne essen nem részegen. Éppen rám mutatott az üveg
- Lou..
- Felelek -szakítottam félbe a fürtöst. 
- Oké akkor van-e olyan aki tetszik?
- Igen. Szerelmes vagyok- mondtam ki kerek perec mire mindenki elkezdett húú-zni. Pár körrel később megint rám mutatott az üveg. 
- Felelek!- jelentettem ki.
- Ez így nem fair, de oké. Ki az a bizonyos személy?
- Tom Atkin. És szerintem hozzám tartozik.
- Lou..- mutatott Al a hátam mögé. Hátranéztem és kővé dermedve bámultam a fiút akiről éppen az imént mondtam, hogy szeretem, és akiről elfelejtettem, hogy amikor el volt törve a lábam adtam neki kulcsot a házhoz. Auch, Lou! Már megint nyakig vagy a slamasztikában...

2014. július 20., vasárnap

Chapter 9

- Szia Lou! Hogy vagy?
- Köszönöm jól. Mi szél hozott?
- Csak tudni szerettem volna, hogy jól vagy-e. És hoztam kaját. Hamburger, gyros és még sok más kaja ami tök ártalmas az egészségre, de minden nap ezt eszem.
- Köszönöm szépen. Majd meghálálom. Bejössz?
- Ha nem baj.


Tom még egy órát volt nálunk és konkrétan mindenről beszélgettünk. Megcsörrent a telefonom. Ismeretlen szám, nem szoktam felvenni de most felvettem, mert ki tudja?
- Jó napot! Lou Teasdale-el beszélek?
- Igen. Kit tisztelhetek a vonal túlsó végén?
- Paul Higgins. Tudomásomra jutott, hogy ön sérült lábbal, az egészségét tovább kockáztatva dolgozott. Így egy találkozót szeretnék kérni, hogy megvitassuk ennek okát és következményét..
- Persze. Mikor? Ha kérdezhetem.
- Holnap mondjuk 14:00-kor a Big Ben körúton lévő Starbucks-ban?
- Az tökéletes lesz. Köszönöm.
- Én is viszont hallásra- Paul kinyomta a telefont, én pedig hisztérikus zokogásban törtem ki.  Ki fognak rúgni.

Másnap reggel ismételten arra kelten, hogy nem bírok mozdulni sem. Ránéztem az órámra ami 10:00-t mutatott. Kikászálódtam az ágyból és ruhák kutatására indultam amiket, majd felveszek.
- Jó reggelt! Megkérhetlek valamire?
- Mondd Lou! Valami baj van?
- Semmi. Csak el tudnál vinni egy találkozóra?
- Persze. 20 perc múlva előtettek.
- Köszönöm Zayn. Majd valahogy meghálálom.
- Lou ez csak természetes. Most már ti is az 1D csapatba tartoztok, és mi mindig segítünk egymásnak.!


- Szia Zayn! Felkeltettelek?
- Neeem- nevetett az arab srác.
- Bocsi.
- Szóval, hová vigyelek?- kérdezi és nagy barna szemeivel az arcomat fürkészi.
- A Big Ben körúto lévő Starbucks-ba.
- Hölgyem a kocsija előállt- mondta. Valószínűleg utoljára poénkodik így.  Elindultunk, majd jó bő  perc múlva megérkeztünk. Még egy sort hálálkodtam Zaynnek, és besiettem az üzletbe. Paul az egyik asztalnál ült, és amint beléptem gondterhelt arccal méregetett.
- Jó reggelt Mr.Higgins!
- Paul. És magának is jó reggelt!
- Akkor tegeződjünk. Lou vagyok.
- Térjünk is a tárgyra. Én szabad kezet adtam a fiúknak a stylist, sminkes, fodrász ügyben csak azt mondtam legyen tisztességes az illető és te elég tisztességesnek látszol.
- Köszönöm.
- Még sem értem akkor, hogy ez az egész mire volt jó?
- Én..én egyedül nevelem a tizenhét éves húgomat, aki mellesleg a stylist és a sminkes. A szüleink alkoholisták és magamhoz vettem Aleshát.  A kedvenc sportom a lovaglás amit ezidáig űztem is. Néhány napja a lovam valamitől megijedt, ledobott a hátáról, és letört egy ágat ami a lábamra esett. A pénz kell mert, a másik munkahelyemen mikor megtudták, hogy itt dolgozom azt mondták meg ne próbáljak visszamenni. Beteget jelenteni nem akartam, mert az hogy néz már ki, hogy talán 2-3 munkanap után elmegyek mondván: Bocs eltört a lábam! Na pá. Rögtön kiraktak volna. Szóval ez volt az ok.
- Értem. Figyelj! Meghoztam a döntést. Én elküldelek 4 hét fizetett szabadságra, addigra járógipszet fogsz kapni, DE megígéred, hogy több ilyen nem lesz.
- Nem lesz több ilyen. És Paul!
- Hm?
- Aleshát tudom magam helyett ajánlani.
- Rendben megfontolom.


* Alesha Teasdale *

https://www.youtube.com/watch?v=b-3BI9AspYc

Mikor hazaért Lou nem volt otthon így a kulcsomat előhalászva jutottam be. Átöltöztem, és lehuppantam a kanapéra tévét nézni. Éppen egy Korn koncert ment az MTV-n, amikor csengettek. Lehalkítottam a Tv-t majd kimentem ajtót nyitni. Elsa állt az ajtóban és sírt.
 Nem gondolkodtam csak megfogtam a kezét, és bevezettem. Egy nagy sporttáska volt a vállán amit betettem az egyik szobába.
- Mi történt?
- Anyuék kidobtak- mondta és újra kört belőle a zokogás.
- Tanulás?
- A-ham- bólogatott zokogva.
- Azt mondták amíg az ő házukban élek le fogok érettségizni. Most már nem lakok velük. A kérdés hogy hol fogok lakni.
- Most ez komoly? Szerinted kilenc vendégszobából nem jut neked egy?
- De nem akarok teher lenni.
- Figyelj rám! Egyezzünk meg valamiben amint találsz munkát segítesz beszállsz a költségekbe! Addig csönd!
- Oké. Ez így jó lesz.
- Te..Bocsi ezt most fel kell vennem!


- Igen?
- Paul Higgins vagyok a One Direction menedzsere, és a nővére adta meg a számát. Azt szeretném kérdezni, hogy nem lenne-e az 1D fodrásza amíg Lou fizetett betegállományban van?
- Tudná tartani egy percet?
- El te fodrász vagy ugye?
- Háát fél évem van és azt még úgy-ahogy el szeretném végezni de igen.
- Sajnálom Mr.Higgins de nekem elég a stylist-sminkes munka, de tudom magunk helyett ajánlani valakit.
- Ki lenne az?
- A neve Elsa Roberts. A gimnázium mellett szeretné csinálni a munkát, csak azt kéri, hogy amikor délelőtt van munka írjanak igazolást.
- Akkor úgy fogunk időzíteni, hogy ne legyen délelőtt munkája, és tudjon tanulni.
- Köszönöm az ő nevében is. Holnap mikorra menjünk be?
- Mivel holnap szombat így 11:00-ra. És én köszönöm.

- Elsa, drága, van melód- a félálomban lévő lány kipattant az ágyból és elkezdett ugrándozni.
- Köszönöm. És hol fogok dolgozni?
-Az 1D-nél- mondtam és tudtam  mi fog következni.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!
- Nyugi, nyugi! Cssst!
- Oké Elsa nyugi!- nyugtatta magát a duracell nyuszi.

- Megjöttem!- kiáltotta el magát Lou.
- Megyek. Szia Lou! Figyelj itt maradhatna Elsa, mert csúnyán összeveszett a szüleivel, és most nincs hova mennie.
- Tőlem legalább nem engem fárasztasz a hülyeségeddel.
- Köszi! Köszi, köszi, köszi, köszi, köszi, köszi!!!!
- Oké felfogtam.

2014. július 4., péntek

Chapter 8

Reggel arra ébredtem, hogy nem bírok megfordulni. Mivel visszaaludni nem tudtam, így bebicegtem a konyhába és rendbetettem magam, majd lementem a konyhába reggelit készíteni.Miután ezzel készen voltam, felkeltettem a lányokat, akik ha akarnak tőlem jöhetnek velünk. Amikor készen voltak beültünk a kocsimba. Ana vezetett. Istenem csak össze ne törje a kocsimat! A fiúk csodálkoztak, hogy a lányok is jöttek, de örültek is mivel volt kivel hülyülni. Meg persze Niall Ari miatt akik most már boldog párkapcsoltaban élnek úgy... kb. 6 órája. Mindegy az a lényeg, hogy jól meg vannak. A fuvart az O2-ig úgy oldottuk meg, hogy Ana vitte Niall-t, Ari-t, Harry-t és Louis-t, Zayn  pedig engem, Liam-et, Gwen-t, Eslsa-t, Leshát a kisbusszal. Egész úton azon izgultam hogy az Audi A7-esemnek ne legyen semmi baja. Mikor odaértünk Liam-re hárult a feladat, hogy becipeljen. A hajcsinálást úgy oldottuk meg, hogy a fiúkat ráültettük egy háromlábú sámlira (persze egyenként és nem együtt) én pedig a gurulós székbe ültem és úgy csináltam meg a hajukat. Azt hiszem Arielle egyre jobban kezd belehabarodni Niall-ba, mert tegnap is az ő pólójában aludt, amikor ránéz mosolyog és csillog a szeme valamint lesi minden kívánságát. Jó lenne, ha Tommal nekünk is összejönne ez. De előtte...úúú, basszus de viszket a lában.
- Fiúk! Van valamitek amivel meg tudnám vakarni a lábam?
- Van itt hurkapálca. Az nem jó. Műköröm (??), az már jó. Niall hozz celluxot, Zayn add ide a hurkapálcát, Harry te pedig a műkörmöt!
- Oké.
Liam  valami tákolmányt csinált amivel nem sértem fel a bőröm, de meg tudom vakarni a lábam. Miután megvakartam, és a fiúk is kiröhögték magukat rajtam, mi a lányokkal hazamentünk felöltözni. Mikor visszaértünk az  5 Seconds Of Summer már javában játszott. A biztonsági őrök beengedtek minket, de csak, mert a fiúk felírattak minket a VIP listára. Mikor az 5SOS fiúk lejöttek Gwen elég feltűnően szemezett Calummel. Mielőtt a fiúk felmentek Niall nyomott még egy gyors csókot Ari szájára, akinek ezután le sem lehetett vakarni a vigyort az arcáról. Egy jó két-két és fél órát tomboltak a színpad mellett, én is tomboltam volna ha nem lenne térdig gipszben a lábam. Mikor a fiúk lejöttek, bementek az öltözőjükbe ahova mi is bemehettünk, és miután úgy ahogy rendbe hoztam a sérójukat fogadhatták VIP vendégeket. Leültünk egy távolabbi kanapéra, míg nem egyszer csak ránk vonatkozó kérdést tettek fel: "Kik is vagyunk mi? ".
- Nos lányok ő itt Lou Teasdale a fodrászunk, a húga Alesha a stylist, és sminkes, bár nem értem, hogy minek nekünk smink, de azért jó mert jó. Arielle Lewis -Niall fura (nyakelvágós) mozdulatokat csinált Zayn felé így hát átvariálta a mondandóját-, Gwendolyn Williams, Ana Peterson, Elsa Roberts és Cameron Morgan Leshával táncolnak együtt de mi is kedveljük őket. Persze csak barátként.
- És Perrie, Eleanor meg Sophia tud róluk?
- Persze már közös pizsipartit is tartottak. Amire mi valamilyen véletlen folytán, nem tudom talán elkeveredett a meghívónk a postán, nem kaptunk meghívást.
- Harold Edward Styles a pizsamaparti azért pizsamaparti, hogy a csjok kipletykálhassák a pasikat, dumcsizzanak, kajáljanak ésatüöbbi, ésatöbbi. Tehát oda fiúk igazán nem kellenek -kiabált át a szoba másik végébe Cammie. Mi jót röhögtünk ezen a beszóláson, de már jött is a következő, és a kövtekező, meg a következő, és már el is fogytak, ami azt jeleniti, hogy egy gyors csók Ariés Niall között, és beülünk a kisbuszba (az egyikbe) amit Ana vezet, és elindulunk a fiúk után a Nando's-ba. bent is röhögtünk egy jót, asszem levonhatjuk a következtetést, hogy mi mindenhol röhögünk...

Másnap reggel ismét arra ébredtem, hogy nem bírok forgolódni, csak azzal a rákocska nappal kiegészülve. A lábam szegény életnagyságú majmom fejére volt "felpolcolva". Kivergődtem magam az ágyból, és felkínlódtam magamra a ruháimat, és lementem reggelizni. Magam elé húztam egy műzlis tálat, corn flakes-t és tejet, összeöntöttem és betermeltem. Kibicegtem a nappaliba és elkezdtem tv-zni. Jobban mondva a laptop bele volt dugva a tv-be, és A mentalista maratont tartottam. Már jó 3-4 rész megnéztem, amikor csöngettek. Kinyitottam, és köpni nyelni nem tudtam. Nem számítottam rá...