Chapter 10

/Louise Teasdale/

https://www.youtube.com/watch?v=VuNIsY6JdUw

- Na jó most már menjünk lefeküdni, mert nem tudom elmondani, hogy mennyire vagyok fáradt- jelentettem be a még mindig a kanapén trécselő lányoknak.- Jó akkor csak vegyétek halkabbra magatokat! Köszönöm. Jó éjt lányok!

- Szia Lou!- mondták teljesen egyszerre. Azzal mit sem törődve, hogy majdnem vissza vágódtam a legfelső lépcsőfokról, bedőltem az ágyamba. 

- Lesha gyere már! Elkésünk- üvöltöttem fel az emeletre. A fiúkhoz kéne mennünk tizenegyre és 10.50 van. Én egyszer megfújtom ezt a lányt. Na végre lehúzta a seggét! Behuppantunk az audiba, és beletapostam a gázba. Tizenegy után három perccel érkeztünk, meg. Az öltözőben a fiúk és egy, náluk egy pár évvel idősebb, lány fogadott. 

- Sziasztok!- káltottak el magam mire mindenki felém rohant és leterítettek a földre. Sajnálatos módón én kerültem a kupac legaljára, szóval csak nyögdécseltem, mire a biztonságiak berontottak, hogy mi a fene folyik itt. Persze ki lettem röhögve. 

- Lou bemutatom a nővérem Gemma Styles!

- Szia Louis Teasdale. De csak Lou. 

- Hello Gemma Styles. De csak Gem. 

- Munka után van kedved meginni egy kávét?- kérdeztem a szimpatukusabb Styles-tesótól. Persze Harry is szimpi, de Gem azért csak lány.

- Persze- mosolygott. Nekikezdtem Hazza hajának, addig Alesha öltöztette Liam-et, majd forgóban haladtunk. Mire végeztünk már egy óra volt, 13.45-kor kezdenek, szóval még volt 45 percünk. Kitaláltuk, hogy jöjjenek  a fiúk barátnőit. Mindenki felhívta a saját párját, megkérdezte, hogy jó-e neki, s 15 perc múlva kopogtak.

- Gyertek be!

- Sziasztok! Hello Gem!

- Sziasztok!

- Ari?- néztem Niall-ra.

- Suliban. De este mozizunk. Ha akartok utána gyertek át!

- Köszi.

- Miért kell átmenni Lou-ékhoz?- dugta be a fejét közénk Harry.

- Filmezni. Akarsz jönni Harold.

- Csak ha többet nem hívsz így- vágta be a durcát a fürtös. 

- Figyelem emberek! Este filmezünk Lou-éknál!- kiáltozott Hazza. 

- Oké. Kösz Harry. Végül is az én házam de, üvöltözz csak nyugodtan

- Harry olyan modortalan vagy mostanában. Kicsim! Kicsit több udvariasságot!!- sápítozott Louis.

- Na, kezdődik a Larry Stylinson Show. Egyébként mi még  nem találkoztunk Danielle Peazer vagyok.

- Lou Teasdale. Tényleg lányok, jöttök velem meg Gemmaval kávézni?- kérdeztem, miközben a lányok még gyors csókot váltottak a fiúkkal. 

- De induljunk

A popcorn pattog. A csengőt nyomják, és én még nem találtam ruhát ugyanis majdnem az összes mosásban van. De jó. Na végre! Itt van egy pár gönc. Leérve a fiúk kicsi a rakás bemutatójával kerültem szembe, de legalább most nem én voltam alul. Közös erővel kiválasztottuk a Csíkos pizsamás kisfiú c. filmet.  A végére minden lány bőgött, és minden fiú komoran ült a helyén. Miután egy kicsit felvidultunk elkezdtünk üvegezni, de félreértés ne essen nem részegen. Éppen rám mutatott az üveg

- Lou..

- Felelek -szakítottam félbe a fürtöst. 

- Oké akkor van-e olyan aki tetszik?

- Igen. Szerelmes vagyok- mondtam ki kerek perec mire mindenki elkezdett húú-zni. Pár körrel később megint rám mutatott az üveg. 

- Felelek!- jelentettem ki.

- Ez így nem fair, de oké. Ki az a bizonyos személy?

- Tom Atkin. És szerintem hozzám tartozik.

- Lou..- mutatott Al a hátam mögé. Hátranéztem és kővé dermedve bámultam a fiút akiről éppen az imént mondtam, hogy szeretem, és akiről elfelejtettem, hogy amikor el volt törve a lábam adtam neki kulcsot a házhoz. Auch, Lou! Már megint nyakig vagy a slamasztikában...

Chapter 9

- Szia Lou! Hogy vagy?
- Köszönöm jól. Mi szél hozott?
- Csak tudni szerettem volna, hogy jól vagy-e. És hoztam kaját. Hamburger, gyros és még sok más kaja ami tök ártalmas az egészségre, de minden nap ezt eszem.
- Köszönöm szépen. Majd meghálálom. Bejössz?
- Ha nem baj.


Tom még egy órát volt nálunk és konkrétan mindenről beszélgettünk. Megcsörrent a telefonom. Ismeretlen szám, nem szoktam felvenni de most felvettem, mert ki tudja?
- Jó napot! Lou Teasdale-el beszélek?
- Igen. Kit tisztelhetek a vonal túlsó végén?
- Paul Higgins. Tudomásomra jutott, hogy ön sérült lábbal, az egészségét tovább kockáztatva dolgozott. Így egy találkozót szeretnék kérni, hogy megvitassuk ennek okát és következményét..
- Persze. Mikor? Ha kérdezhetem.
- Holnap mondjuk 14:00-kor a Big Ben körúton lévő Starbucks-ban?
- Az tökéletes lesz. Köszönöm.
- Én is viszont hallásra- Paul kinyomta a telefont, én pedig hisztérikus zokogásban törtem ki.  Ki fognak rúgni.

Másnap reggel ismételten arra kelten, hogy nem bírok mozdulni sem. Ránéztem az órámra ami 10:00-t mutatott. Kikászálódtam az ágyból és ruhák kutatására indultam amiket, majd felveszek.
- Jó reggelt! Megkérhetlek valamire?
- Mondd Lou! Valami baj van?
- Semmi. Csak el tudnál vinni egy találkozóra?
- Persze. 20 perc múlva előtettek.
- Köszönöm Zayn. Majd valahogy meghálálom.
- Lou ez csak természetes. Most már ti is az 1D csapatba tartoztok, és mi mindig segítünk egymásnak.!


- Szia Zayn! Felkeltettelek?
- Neeem- nevetett az arab srác.
- Bocsi.
- Szóval, hová vigyelek?- kérdezi és nagy barna szemeivel az arcomat fürkészi.
- A Big Ben körúto lévő Starbucks-ba.
- Hölgyem a kocsija előállt- mondta. Valószínűleg utoljára poénkodik így.  Elindultunk, majd jó bő  perc múlva megérkeztünk. Még egy sort hálálkodtam Zaynnek, és besiettem az üzletbe. Paul az egyik asztalnál ült, és amint beléptem gondterhelt arccal méregetett.
- Jó reggelt Mr.Higgins!
- Paul. És magának is jó reggelt!
- Akkor tegeződjünk. Lou vagyok.
- Térjünk is a tárgyra. Én szabad kezet adtam a fiúknak a stylist, sminkes, fodrász ügyben csak azt mondtam legyen tisztességes az illető és te elég tisztességesnek látszol.
- Köszönöm.
- Még sem értem akkor, hogy ez az egész mire volt jó?
- Én..én egyedül nevelem a tizenhét éves húgomat, aki mellesleg a stylist és a sminkes. A szüleink alkoholisták és magamhoz vettem Aleshát.  A kedvenc sportom a lovaglás amit ezidáig űztem is. Néhány napja a lovam valamitől megijedt, ledobott a hátáról, és letört egy ágat ami a lábamra esett. A pénz kell mert, a másik munkahelyemen mikor megtudták, hogy itt dolgozom azt mondták meg ne próbáljak visszamenni. Beteget jelenteni nem akartam, mert az hogy néz már ki, hogy talán 2-3 munkanap után elmegyek mondván: Bocs eltört a lábam! Na pá. Rögtön kiraktak volna. Szóval ez volt az ok.
- Értem. Figyelj! Meghoztam a döntést. Én elküldelek 4 hét fizetett szabadságra, addigra járógipszet fogsz kapni, DE megígéred, hogy több ilyen nem lesz.
- Nem lesz több ilyen. És Paul!
- Hm?
- Aleshát tudom magam helyett ajánlani.
- Rendben megfontolom.


* Alesha Teasdale *

https://www.youtube.com/watch?v=b-3BI9AspYc

Mikor hazaért Lou nem volt otthon így a kulcsomat előhalászva jutottam be. Átöltöztem, és lehuppantam a kanapéra tévét nézni. Éppen egy Korn koncert ment az MTV-n, amikor csengettek. Lehalkítottam a Tv-t majd kimentem ajtót nyitni. Elsa állt az ajtóban és sírt.

 Nem gondolkodtam csak megfogtam a kezét, és bevezettem. Egy nagy sporttáska volt a vállán amit betettem az egyik szobába.
- Mi történt?
- Anyuék kidobtak- mondta és újra kört belőle a zokogás.
- Tanulás?
- A-ham- bólogatott zokogva.
- Azt mondták amíg az ő házukban élek le fogok érettségizni. Most már nem lakok velük. A kérdés hogy hol fogok lakni.
- Most ez komoly? Szerinted kilenc vendégszobából nem jut neked egy?
- De nem akarok teher lenni.
- Figyelj rám! Egyezzünk meg valamiben amint találsz munkát segítesz beszállsz a költségekbe! Addig csönd!
- Oké. Ez így jó lesz.
- Te..Bocsi ezt most fel kell vennem!


- Igen?
- Paul Higgins vagyok a One Direction menedzsere, és a nővére adta meg a számát. Azt szeretném kérdezni, hogy nem lenne-e az 1D fodrásza amíg Lou fizetett betegállományban van?
- Tudná tartani egy percet?
- El te fodrász vagy ugye?
- Háát fél évem van és azt még úgy-ahogy el szeretném végezni de igen.
- Sajnálom Mr.Higgins de nekem elég a stylist-sminkes munka, de tudom magunk helyett ajánlani valakit.
- Ki lenne az?
- A neve Elsa Roberts. A gimnázium mellett szeretné csinálni a munkát, csak azt kéri, hogy amikor délelőtt van munka írjanak igazolást.
- Akkor úgy fogunk időzíteni, hogy ne legyen délelőtt munkája, és tudjon tanulni.
- Köszönöm az ő nevében is. Holnap mikorra menjünk be?
- Mivel holnap szombat így 11:00-ra. És én köszönöm.

- Elsa, drága, van melód- a félálomban lévő lány kipattant az ágyból és elkezdett ugrándozni.
- Köszönöm. És hol fogok dolgozni?
-Az 1D-nél- mondtam és tudtam  mi fog következni.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!
- Nyugi, nyugi! Cssst!
- Oké Elsa nyugi!- nyugtatta magát a duracell nyuszi.

- Megjöttem!- kiáltotta el magát Lou.
- Megyek. Szia Lou! Figyelj itt maradhatna Elsa, mert csúnyán összeveszett a szüleivel, és most nincs hova mennie.
- Tőlem legalább nem engem fárasztasz a hülyeségeddel.
- Köszi! Köszi, köszi, köszi, köszi, köszi, köszi!!!!
- Oké felfogtam.

Chapter 8

Reggel arra ébredtem, hogy nem bírok megfordulni. Mivel visszaaludni nem tudtam, így bebicegtem a konyhába és rendbetettem magam, majd lementem a konyhába reggelit készíteni.Miután ezzel készen voltam, felkeltettem a lányokat, akik ha akarnak tőlem jöhetnek velünk. Amikor készen voltak beültünk a kocsimba. Ana vezetett. Istenem csak össze ne törje a kocsimat! A fiúk csodálkoztak, hogy a lányok is jöttek, de örültek is mivel volt kivel hülyülni. Meg persze Niall Ari miatt akik most már boldog párkapcsoltaban élnek úgy... kb. 6 órája. Mindegy az a lényeg, hogy jól meg vannak. A fuvart az O2-ig úgy oldottuk meg, hogy Ana vitte Niall-t, Ari-t, Harry-t és Louis-t, Zayn  pedig engem, Liam-et, Gwen-t, Eslsa-t, Leshát a kisbusszal. Egész úton azon izgultam hogy az Audi A7-esemnek ne legyen semmi baja. Mikor odaértünk Liam-re hárult a feladat, hogy becipeljen. A hajcsinálást úgy oldottuk meg, hogy a fiúkat ráültettük egy háromlábú sámlira (persze egyenként és nem együtt) én pedig a gurulós székbe ültem és úgy csináltam meg a hajukat. Azt hiszem Arielle egyre jobban kezd belehabarodni Niall-ba, mert tegnap is az ő pólójában aludt, amikor ránéz mosolyog és csillog a szeme valamint lesi minden kívánságát. Jó lenne, ha Tommal nekünk is összejönne ez. De előtte...úúú, basszus de viszket a lában.
- Fiúk! Van valamitek amivel meg tudnám vakarni a lábam?
- Van itt hurkapálca. Az nem jó. Műköröm (??), az már jó. Niall hozz celluxot, Zayn add ide a hurkapálcát, Harry te pedig a műkörmöt!
- Oké.
Liam  valami tákolmányt csinált amivel nem sértem fel a bőröm, de meg tudom vakarni a lábam. Miután megvakartam, és a fiúk is kiröhögték magukat rajtam, mi a lányokkal hazamentünk felöltözni. Mikor visszaértünk az  5 Seconds Of Summer már javában játszott. A biztonsági őrök beengedtek minket, de csak, mert a fiúk felírattak minket a VIP listára. Mikor az 5SOS fiúk lejöttek Gwen elég feltűnően szemezett Calummel. Mielőtt a fiúk felmentek Niall nyomott még egy gyors csókot Ari szájára, akinek ezután le sem lehetett vakarni a vigyort az arcáról. Egy jó két-két és fél órát tomboltak a színpad mellett, én is tomboltam volna ha nem lenne térdig gipszben a lábam. Mikor a fiúk lejöttek, bementek az öltözőjükbe ahova mi is bemehettünk, és miután úgy ahogy rendbe hoztam a sérójukat fogadhatták VIP vendégeket. Leültünk egy távolabbi kanapéra, míg nem egyszer csak ránk vonatkozó kérdést tettek fel: "Kik is vagyunk mi? ".
- Nos lányok ő itt Lou Teasdale a fodrászunk, a húga Alesha a stylist, és sminkes, bár nem értem, hogy minek nekünk smink, de azért jó mert jó. Arielle Lewis -Niall fura (nyakelvágós) mozdulatokat csinált Zayn felé így hát átvariálta a mondandóját-, Gwendolyn Williams, Ana Peterson, Elsa Roberts és Cameron Morgan Leshával táncolnak együtt de mi is kedveljük őket. Persze csak barátként.
- És Perrie, Eleanor meg Sophia tud róluk?
- Persze már közös pizsipartit is tartottak. Amire mi valamilyen véletlen folytán, nem tudom talán elkeveredett a meghívónk a postán, nem kaptunk meghívást.
- Harold Edward Styles a pizsamaparti azért pizsamaparti, hogy a csjok kipletykálhassák a pasikat, dumcsizzanak, kajáljanak ésatüöbbi, ésatöbbi. Tehát oda fiúk igazán nem kellenek -kiabált át a szoba másik végébe Cammie. Mi jót röhögtünk ezen a beszóláson, de már jött is a következő, és a kövtekező, meg a következő, és már el is fogytak, ami azt jeleniti, hogy egy gyors csók Ariés Niall között, és beülünk a kisbuszba (az egyikbe) amit Ana vezet, és elindulunk a fiúk után a Nando's-ba. bent is röhögtünk egy jót, asszem levonhatjuk a következtetést, hogy mi mindenhol röhögünk...

Másnap reggel ismét arra ébredtem, hogy nem bírok forgolódni, csak azzal a rákocska nappal kiegészülve. A lábam szegény életnagyságú majmom fejére volt "felpolcolva". Kivergődtem magam az ágyból, és felkínlódtam magamra a ruháimat, és lementem reggelizni. Magam elé húztam egy műzlis tálat, corn flakes-t és tejet, összeöntöttem és betermeltem. Kibicegtem a nappaliba és elkezdtem tv-zni. Jobban mondva a laptop bele volt dugva a tv-be, és A mentalista maratont tartottam. Már jó 3-4 rész megnéztem, amikor csöngettek. Kinyitottam, és köpni nyelni nem tudtam. Nem számítottam rá...

Chapter 7

Reggel úgy gondoltam, hogy elmegyek a lovardába. Felkaptam a kezembe eső göncöket és zenét hallgatva indultam el a lovardába. Mikor beértem még nem volt ott senki, mondjuk minek is lett volna hiszen reggel  hat óra van. Kihoztam Éjfélt (Midnight akinek így jobban tetszik-- a Szerk.) a karámjából, felnyergeltem és kivittem terepre. Egy ideje már lovagolhattam mikor, valami elég hangosan megreccsent a bokorban, Éjfél pedig megijedt felágaskodott, majd  rátaposva az egyik lábamra elrohant az erdő mélye felé. Kétségbeesetten próbáltam meg feltápászkodni, de akárhányszor rá álltam volna a lábamra összerogytam a fájdalomtól.  Nincs más választás -gondoltam-  Fel kell hívnom valakit, hogy jöjjön értem. Már ha idetalál. Az első szám amit a telefonban találtam az Tom száma volt így hát tárcsáztam.

- Szia, Lou!

- Szia, Tom! Figyelj csak értem tudnál jönni? Ha itt vagy mindent elmagyarázok, csak kocsival gyere! Kérlek!

- Lou? Te sírsz? És hova menjek?

- A lovarda mögötti kiserdőben. Siess légyszíves!!-  a végét már csak úgy belezokogtam a telefonba. 

* Alesha Teasdale* 

Felébredtem, és lementem reggelizni. Gondolom a nővérem a lovaknál van. Reggeli után felöltöztem, és elindultam az erdőbe. Beérve az a  zene fogadott amire a táncot kitaláltam. A lányok még gondolom öltöztek, így elkezdtem bemelegíteni. Mire végeztem a lányok beértek, és elkezdtük tanulni a táncot. Többet is kitaláltam mivel nem csak egyel akarom, hogy fellépjünk, mert az rövid lenne. Miután végeztünk Ari elmesélte az egész randit.
- Lányok! Nem tartunk ma egy pizsipartit?- mosolyogtam rájuk.
- De. Csajok ez tök fura, mert pont Lesha az aki nem a pizsipartis típus. -nevetett fel Gwen. Ezen persze mindenki nevetett, még én is.

* Lou Teasdale*

Talán 15 perc sem telhetett el mikor meghallottam Tom kiabálását. Erőtlenül ugyan de visszakiáltottam neki, hogy itt vagyok, mire ő nagy nehezen megtalált. Felemelt, és elcipelt a kocsiig, majd elhajtott velem a legközelebbi kórházba. Vártunk egy keveset, azután betereltek engem a röntgenbe, ahol megállapították, hogy eltört a lábam. Kaptam egy cuki gipszet és egy hónap fekvésre lettem ítélve, amit valószínűleg nem fogok betartani, mert dolgoznom kell. Ezután hazacipelt és a kapuban olyan kérdést tett fel amire nemhogy, nem számítottam, hanem álmomban nem gondoltam volna.

* Alesha Teasdale*

- Na akkor csajok gyertek át hozzánk hatra, Lou biztos nem fog haragudni. Hozzatok pizsit, meg ami ilyenkor kelleni szokott- nevettem fel. Mára befejeztük a tánctanulósdit, és hazaindultunk. Hazafelé úgy gondoltam betérek a fiúkhoz megkérdezni, hogy holnap hányra menjünk ugyanis lesz egy koncert. Na meg persze hova.

- Sziasztok!
- Szia Lesha! Holnap akartok velünk jönni? - mosolygott rám Hazza. Te jó ég az a mosoly! Elolvadok.
- Igen. Ezt akartam kérdezni. Hányra jöjjünk ide?
- Reggel nyolcra, mert igaz, hogy délután kezdődik a konci, de kilencre az O2-ben kellene lennünk- mondta Niall teli szájjal.
- Köszi! Jó éjt fiúk! Niall ha teperni akarsz csak halkan súgom meg, hogy ma este a lányokkal nálunk pizsamaparti lesz.
- Ez a halktól elég messze volt, de köszi. Jó éjt Lesha!
- Sziasztok!-mondtam és Zayn társaságában elindultam ki.

* Lou Tesdale*

- Figyelj Lou! Én arra gondoltam... izé, hogy elmehetnénk majd valamerre, ha jobban vagy.
- De Tom neked barátnőd van. Nem?
- Megcsalt
- Ó, sajnálom.
- Ne sajnáld! Csak egy pillanatnyi fellángolás volt iránta. Téged ezer éve ismerlek, és rádöbbentem, hogy szorosabb kapocs is kialakulhatna közöttünk.
- Hát akkor persze. Szívesen elmegyek veled valahova. Persze csak ha "legálisan" sétálgathatok- mondtam, és idézőjeleket rajzoltam a levegőbe.
- Azért csak vigyázz magadra!- rázta a mutatóujját.- Szia  Lou! Álmodj szépet!
- Jó éjt Tom!- mondtam és bementem a házba. Lehuppantunk a kanapéra. Én és a levakarhatatlan vigyorom. Időközben betoppant Lesha, aki miután meglátta a gipszemet részletesen hallani akarta a sztorit. Eztán, pedig bejelentette, hogy hatra jönnek a lányok "pizsipartira" rendeljek pizzát, és holnap reggel nyolcra megyünk a fiúkhoz. Rendeltem hat doboz pizzát, négy családit és egy simát. Hat órakor megérkeztek a lányok és nagyüzemben ment a hajcsinálás (én), a sminkelés, és a holnapi koncertre való ruhák kiválogatása (Lesha), a körömfestés (Ana körmösnek tanul), és a pizza zabálás. Mikor már pizsamában voltunk , zenét hallottunk az utca felől kimentünk és azt láttuk, hogy Niall kezében a gitárjával mélyen Ari tekintetébe fúrja az övét, és énekel.

 Mi lányok csak mosolyogtunk, mert Niall a Jets- Are You Gonna Be My Girl című számát énekelte, ahogy befejezte, és kiejtette a száján azt, hogy: Are you gonna be my girl? Ari egyszerűen rávágta, hogy: Yes!. Zengett a nevetésünktől az utca, amikor a fiúk is előjöttek valahonnan. Beengedtünk őket, majd beszélgettünk egy csomót.
- Te Niall mi van veletek Sophiaval?
- Lou ezt nem mondd senkinek, de szakítottunk. Én...én rájöttem, hogy Dani-t szeretem.
- És Dani-vel beszéltél már?
- Nem. Tuti utál.
- Oké bízd ránk magad!
- Jó. Mi történt a lábaddal?-mondta hangosabban. Erre persze mindenki felfigyelt, és tudni akarta (mármint a fiúk--a Szerk.). Így hát persze, hogy megint elmondtam. Fél tizenegy fele a fiúk hazamentek, mi pedig kikísértük őket. Harry még visszafordult az utca végéről és azt kiabálta: Nem akartam eljönni de... csajok hasvillantós trikóban és rövid naciban? Már megérte...

Chapter 6

- Ki az??
- Ari.
- Niaall nyomj már kiii!!-visítottam bele a telefonba. A telefon pittyent kettőt, majd elsötétült.

*Arielle Lewis*
- Szia Niall! Csak azt akartam megkérdezni, hogy, hogy vagy-mondtam és tuti belevörösödtem.
- Szia Ari. Igen jól vagyok. Köszönöm kérdésed. És te? Hogy vagy?
- Én is jól.
- Figyelj arra gondoltam, nem lenne-e kedved eljönni a Starbucksba, vagy a Nando's-ba, vagy egy étterembe?
- De ezer örömmel. Akkor hova és mikor?
- Ma mondjuk 8-ra. És a helyszín legyen meglepi annyit árulok el, hogy egy hajón leszünk. Öltözz csinin, de mégis kényelmesen!
- Oké. Szia Niall!
- Szia Ari!-letette. Riasztanom kell a lányokat. Küldtem egy körüzenetet, hogy jöjjenek fel skype-ra. Én is felmentem, és konferencia hívást indítottunk.
- Képzeljétek el randizom Niallal!
-Azzal a Niallal?-kiáltották mind az öten.
- Igen.
- Arielle Lewis! 20 perc múlva nálatok tali! Megyünk vásárolni!!-kiáltották részekre tagolva. Én belementem, mert imádok vásárolni. Bármit.

20 perc múlva

A kapunkban toporogva várom a lányokat. Anyuék elengedtek, mondván ha már világsztárral randizom,akkor ne nézzek már ki csövesül. Na jó nem pont ezekkel a szavakkal mondták, de hasonlóan fejezték ki magukat. Igen, végre itt vannak. Ana-nak, már van kocsija így ő fuvarozott el minket. Ami a legmeglepőbb volt az, hogy Lesha is jött velünk. Nem tudom, lehet ő is venni akar valamit a Rolling Stones és Pink Floyd pólókon kívül. 

- Na ezt is vedd fel! Úúúú!! Meg ezt is!- hallottam, és csak azt láttam, hogy beadogatják a több tonnányi ruhát a fülke ajtaján.

- Jó lányok. Most már elég lesz-mondtam és az eddigiek közül kiválasztottam kettőt. Ezután mentünk a cipőboltba. Ez elég nagy tortúra, mivel úgy kell magassarkút találnom, hogy 41-es a lábam. Miután ez is meglett elindultunk egy szépségszalonba gyantáztatni, manikűröztetni, pedikűröztetni, és kozmetikushoz. Ez így soknak tűnik, de három óra alatt megjártuk. Égő fejjel (a szemöldökszedéstől) indultunk el haza. Otthon aztán smink, ruha, haj és egyéb dolgok. A végére a lányok szerint gyönyörű lettem, de szerintem inkább közönséges. Eltelt még 20 perc és a taxi dudált a ház előtt. Elköszöntem a lányoktól, és behuppantam a kocsiba. 10 perc múlva odaértem, a taxi elhajtott az én állam pedig a padlót súrolta. A jacht hídján pedig ott állt Ő, szmoginkban.

* Niall Horan*

Ezt a gyönyörű hajót a mai estére csak nekünk béreltem ki. Kint álltam a hajó hídján amikor is megpillantottam Őt. Gyönyörű piros ruhában, olyan magassarkúban amiben nem is értem, hogy hogyan tudott járni, és a sminkje.Nem értek hozzá, mert pasi vagyok csak annyit láttam, hogy gyönyörű, nemcsak külsőre, belsőre is. Már most imádom és, ha ő még nem akar kapcsolatot, én addig várok rá amíg egy Nando's csődbe nem megy. Csak, hogy tisztázzuk, a Nando's sosem megy csődbe, mert hetente legalább 100 fontot hagyok ott, úgyhogy az idők végezetéig.
- Gyönyörű vagy.-mondtam amikor elém ért.
- Köszönöm. Te is jól nézel ki.-mosolyodott el miközben adott két puszit az arcomra. Héj ez az illat ismerős. Héj, ez a mi parfümünk!! Elmosolyodtam, és viszonoztam a két puszit.
- Nem ülünk le?
- De.- mondta. A vacsora nyugodtan telt. Imádom, ebben a lányban (mit nem  ?!), hogy nem feszeng amikor eszik, és majdnem akkora adagot legyűrt mint én, ami nagy szó.
- Akkor jó éjt.
- Ari figyelj!
- Hm?
- Én szeretnék kérdezni valamit.
- Mondd!
-Én azt szeretném...Vagyishogy... Lennél a barátnőm?
- Figyelj Niall! Én nagyon helyes, kedves, aranyos, nagyon nagy étvágyú, írtó imádnivaló fiúnak tartalak, de egy randi nekem nem elég. Esetleg mondjuk minden héten pénteken elmehetnénk így vacsizni, meg bulizni és beszélgethetnénk és majd visszatérünk rá. Jó?
- Jó.
- És Niall!
- Ha?
- Ezt ne vedd kosárnak. Fogd fel egy kis időkérésnek.-mosolyodott el és adott egy puszit a szájam szélére.
- Akkor...Majd még hívlak. És nehogy azt hidd, hogy nyugtod lesz tőlem.
- Remélem is.-nevetett. Beült a taxiba és elhajtott. Ez volt életem legszebb 3 órája.

* Arielle Lewis *
Imádom ebben a fiúban, hogy nem adja fel.  Este még kaptam tőle egy "jó éjt! álmodj velem xX N" üzit. Ez volt életem legjobb estéje.

Chapter 5

A lovaglás kellet nekem, kicsit kiszellőztem a fejem, hogy mit is érzek Tom iránt. Ugyanarra jutottam amin 1 órával ezelőtt voltam, semmire. Reménytelenül szeretem. Nincs mese, ez van. Hazafele futva tettem meg az utat. Mert, Leshával megbeszéltük, hogy elmegyünk vásárolni. Hát ez nem jött össze, fél nyolc mire hazaértem, és át kellett volna öltözni, le kellett volna tusolni, stb. Tehát nem mentünk helyette inkább áthívtuk a fiúkat filmezni.
- Sziasztok! Gyertek be!-nyitottam ajtót. Betettük a filmet ami éppen a Horrora Akadva 5 volt. Niall rögtön követelte a popit. Rengeteget nevettük rajta, szóval meg volt az alap hangulat. Mikor végeztünk a fiúk felvetetté, hogy nézzünk meg még egy durvább horrort i. Mielőtt belekezdtünk Zayn felordított:
- Várjatok! A Little Mix is át szeretne jönni. Ha nem baj!
- Dehogy baj! De akkor jöhet El is és Dani is ha a közelben vannak, addig csinálok még popcorn-t. Oké?
- Yeeeeeeah!!-kiáltott  és Louis . Fél óra múlva megjött Dani és El, újabb fél óra múlva pedig Perrie, Jade Jesy és Leigh-Anne.
- Öhm..Nem akarok nagy bemutatkozást tartani csak azt szeretném mondani hogy, én Lou Teasdale vagyok. Ő itt pedig a húgom Alesha.-mutattam Leshára.
- Lou! Figyi ha nem baj áthívtam a  táncosokat.
- Miért lenne baj?-nevettem.
- Liam Sophi-t miért nem hívtad?
- Öhm...Nem volt kedve jönni.-vágta rá gyorsan. Talán túl gyorsan is.Na, majd kifaggatom, de ha nem akarja, nem mondja el. 10 perc múlva beállított Gwen, Ari, Ana, Camie és Elsa. Tiszta Jégvarázs.
- Hello Ana Peterson!
- Gwendolyn Williams.
- Elsa Roberts
- Arielle Lewis.
- Cameron Morgan.
- Na jó. A Ari és Elsa a szüleitek tuti Disney fanok-nevetett Louis.
- Te hülye! Jégvarázs ne volt még..Bocs Elsa mikor is születtél?
- '97.
- 1997-ben-oltotta le Liam.
- Ja télleg' -röhögött Lou. 

*Niall Horan*
Megbabonázva néztem azt a lány és meg sem bírtam szólalni, és ahogy észrevettem, ők sem. Talán directionerek lehetnek. Arielle Lewis. Még a neve is olyan tökéletes.
- Niall!-integetett Harry a szemeim előtt.
- Hm?
- Ari azt kérdezte kaphat-e ajutógrammot /fő a helyesírás xD-- a Szerk./?-lefagytam. Tőlem, akár még egy csókot is.
- Persze- mondtam és ráfirkantottam a papírra:

Ő csak elmosolyodott és eltette a papírt. Az este további részében filmeztünk, vihogtunk beszélgettünk. Olyan éjfél- hajnali egy körül mindenki hazament. Mi is elindultunk a fiúkkal, mikor hazaértünk lefeküdtünk. Mosolyogva aludtam el mivel Ari küldött egy SMS-t. Olyan gyönyörű, és tökéletes, és szép, és... Na jó ez kezdhet unalmassá válni.

* Arielle Lewis*
Áhh...Ilyen nincs is, és nem is lehet egész este csipkedtettem magam a lányokkal. Niall Horan megadta a telefonszámát.  AZ a Niall Horan. Oké, nem hiszem, hogy létezik más Niall Horan a világon. Bár lehet, de nem tudom.  Na jó ez kezdhet idegesítővé válni.

* Lou Teasdale*

*Másnap Reggel*

- Niall James Horan! Szerinted nem láttam, hogy megadtad Ari-nak a számodat?
- Remélem nem látták fiúk, mert akkor csak szívatnának vele.
- Nyugi, biztos nem-nevettem fel- És? Hívott, vagy küldött SMS-t?
-Igen egy "jó éjt, aludj jól xX Ari" üzit. Hajnal kettőkor-mondta és láttam magam előtt ahogyan elpirul.- Lou!
- Igen?
- Lou hívnak!
- Ki az?

To Be Conitued 

Chapter 4

Lou Teasdale
Hazaérve egy kihalt óriási ház fogadott. Tárcsáztam Lesha számát de semmi. Jó csak nehogy elkéssünk .Csináltam magamnak két mogyoró vajas szendvicset, és leültem netezni. Egy óra hosszáig elnyammogtam a két szendvicsen, ekkor betoppant Alesha
- Alesha Elizabeth  Teasdale! Hol  a fészkes fenében voltál?? Tudod mit nem is igazán érdekel.. Indíts átöltözni mennünk kell a fiúkhoz! Most!!
- Szia Lou! Megyek...-sunnyogott el előttem. Nem tetszik ez nekem. Miért nem szól vissza?
- Mi a baj Lesha?
- Majd a kocsiban elmondom nehogy tényleg elkéssünk.
- Jó, de siess.-mondtam és én is felszaladtam átöltözni. Találomra kikapkodtam  a göncöket a szekrényből és felvettem. Leszaladtam és láttam, hogy Lesha már ott toporog a küszöbön. Behuppantunk a kocsiba és Al hosszú-hosszú mesélésbe fogott.
- Két éve kb. az erdőben sétáltam, és találtam egy ősrégi házikót. Kívülről ősréginek tűnt,belülről viszont laminált parketta, magnó, kanapék. Bementem, és beindítottam egy zenét. Táncolni kezdtem, de bejött öt másik lány. Cammie, Ari, Ana, Elsa és Gwen. Azt mondták, hogy jól táncolok és járhatnék, hozzájuk. Azóta minden nap járok, az éjszakákat nem ivással töltöttem hanem tánccal, a pénzt nem piára, hanem táncra költöttem. Most pedig majd fellépünk a London Days-en.
- Alesha,én...én nagyon büszke vagyok rád.
- Huhh...Én meg nagyon boldog vagyok, hogy nem üvöltöd le a fejemet.
- De ezt a fiúknak ne mondjuk jó?
- Oké.-nevetett fel. Imádom őt ilyen boldognak látni, olyan mintha én lennék ilyen boldog. Időközben megérkeztünk a fiúkhoz.Éppen próbáltak, hogy minek azt nem tudom, mikor csak fotózás lesz.
- Sziasztok!-köszöntünk.
- Hello!-bőgték be egyszerre.
- Zayn gyere, mert te kezdesz!
- De Perrie...És én..
- Nyugi, szépfiú csak zselézem hozhatod magaddal a telód.
- Imádlak!
- Ne engem "tiszelj" meg ezzel, hanem a barátnődet!-mutattam idézőjeleket az ujjaimmal.
- Oké, de azért még imádlaak!
- Én is de készen vagyunk! Menj Leshához Harry te pedig tedd ide a csinos kis feneked!
- Á, szóval szerinted csinos a fenekem.-mondtam mire Al-lal összenéztünk és felnevettünk.
- Nem az enyém csinosabb.-visított a nevetéstől Lesha.
- Na ezzel nem vitatkozom.-vigyorgott pimaszul a göndör.
- Na itt téged nem kérdeztünk.-vágtuk rá egyszerre.
- Hé, fiúk!  Itt terorrban tartanak.-vágott kétségbeesett fejet.
- Látjuk. És örülünk.-nevetett már Niall is.
- Kiver a víz a hajadtól Hazza! Túl göndör.
- Általában a lányoknak tetszik. 
- Lou pattanj ide!-é így szépen sorjában végigmentünk az összes fiún. Hazafelé menet én is kiöntöttem a szívemet Al-nak, hogy lovagolok. Mindenkinek megvolt a maga kis titka. Otthon  átöltöztem, s elindultam. Mikor beértem Tom vigyorgott rám. Ő az akit úgy tudok szeretni mint senki mást, de sajnos van barátnője.
- Szia Lou! Midnight már várt téged. Tiszta ideg.
- Megyek is. Hoztam neki egy répát a hűtőből.
- Szia Lou!
 Szia Tom!-mondtam és elviharzottam. Siettem Midnight-hoz. Imádom azt a lovat. Felültem a lóra és kivittem terepre. Tudom, hogy ez most nyálasan fog hangzani, de úgy éreztem akkor és ott, hogy nincs egy hangyafingnyi gondom sem.

Chapter 3

Reggel 5-kor (!!) a telefonomból üvöltött valami iszonyat zene. Mégpedig a Cápa című film zenéje. Lassan kikászálódtam az ágyból és felvettem.
- Jó reggelt Lou! Ma is te nyitsz.
- Felmondok.
- Mi??
- Találtam jobb munka helyet, mégpedig a One Direction fodrászaként.
- Jól van Lou! De ha valami nem jön össze nem gyere vissza!-üvöltötte a végét és lecsapta a telefont. Elmentem  a szekrényemig és kivettem pár ruhát. Bementem a fürdőbe, és felvettem az összeset.. Mikor végeztem lementem reggeliért. Konkrétan nem volt  semmi itthon. Na akkor, gyerünk boltba. Egyszer csak rezgett a telefon a zsebemben.

Al: Hol vagy??
Gyorsan visszaírtam neki.
Lou: A bolt felé tartok... :)
Reméltem, hogy most már megnyugodott.

*Alesha Teasdale*
Reggel felkeltem, tök kómásan kibotorkáltam a fürdőmbe.Felöltöztem és lementem reggelizni. Akkor vettem észre, hogy Lou nincs itthon. Rögtön írtam neki egy SMS-t. Válaszul azt kaptam, hogy boltban van. Akkor gondoltam elmegyek arra a helyre amiről rajtam kívül senki nem tud. Egy táncterem az erdő közepén. Egyszer akkor fedeztem fel mikor tök magamba voltam zuhanva. Bemenetem és 5 hasonló ruhába öltözött lányt láttam, mint én.

-Szia Al!-köszöntek. 

- Helló lányok!-mosolyogva válaszoltam nekik.-Kezdhetjük?

Igazából ezt Cammie (Cameron Morgan) és én táncoljuk. Azt terveztük, hogy ha tökéletes lesz benevezünk vele egy versenyre. talán majd jövőre, mert elég jók vagyunk. Miután táncoltunk, beszélgettünk egy csomót, de az új munkámat nem mondtam el nekik, mert mind a négyen directionerek.
- Lányok, szerintem tök jók vagyunk és el kéne mennünk a London Days-re fellépőnek. Lééégysziiiiii!- kérlelt minket Ana.
- Szerintem mehetnénk.- mondta Ari. Mindenki rám nézett. Megpróbáltam a lehető legcsúnyább arcot vágni. Bevették.
- Akkor mire várunk? Gyakorolni, gyakorolni gyakorolni!!-mondtam. Beálltunk és elkezdtünk táncolni. Este nyolcig...

Chapter 2

Az előző rész tartalmából:
" Fodrászt és stylistot keresünk...Addig még 2 hét van...Ahjj ez a sok talán...Kimentünk behuppantunk a kocsiba és elhajtottunk..."


Amint leparkoltunk egy óriási irodaépületek pillantottunk meg. A húgom szája egy "O" alakot formált. Ahogy beléptünk egy 60-65 éves nénit pillantunk meg. 
- Csókolom! Az állás hirdetésekre  jöttünk.
- Szervusztok kedveskéim! A 3. emeleten, az A szárnyban, az 1519-es terem lesz az.-mondta, de mivel mind a ketten olyan értelmes fejet vághattunk, így leírta egy papírra. 
- Nagyon szépen köszönöm! Csókolom!
- Szervusztok kedveskéim!- elindultunk felfelé. Itt van, a 3. emelet. Ahhann.. Megvan az A szárny (hozzáteszem a szárnyak E-ig voltak betűzve)...1517...1518...Véégre 1519!! Bekopogtunk. Egy szőke (előre megmondom, hogy festett) hajú fiú nyitott nekünk ajtót.
- Sziasztok! Gondolom az állásinterjúra. Csak ti vagytok. Melyikőtök kezdi? Mert tőlem...-csak úgy dőlt belőle a szó.
- Héé Szöszi!-folytotta belé a szót Al.
- Niall vagyok.-szólt a szöszi- Niall James Horan.
- Akkor kedves Niall. Én stylistnak jöttem, ő pedig- mutatott rám-fodrásznak.
- Óóó.. Akkor.. Nialll Jam...
- Hallottam. Én pedig Lou Teasdale. Ő itt  a hugom Alesha. 
- Zayn Malik.
- Harry Styles.
- Liam Payne. Niallal ne foglalkozzatok, még nem kapott reggelit ezért kicsit hiperaktív.
 Louis Tomlinson. Tényleg bocs Nialler miatt.
- Semmi gond.
- Kezdhetjük?-mosolygott ránk Zayn.
- Szerintem ja. 
- Hány évesek vagytok?
- Én 19, Al 17
- Szeritek ezt csinálni? Mármint szerettek hajjal és ruhákkal foglalkozni?
- Ez az életünk.-vágtuk rá minden gondolkodás nélkül, kórusban.
- Oké, oké. Van végzettségetek?-kérdezte halálkomolyan Louis miközben egy kitömött galambot simogatott.
- Igen.-ismét egyszerre.
- Mindig ezt csináljátok?
- Nem.-megint kórusban.
- Ez kísértetíes.
- Bárcsak te is ilyen okos lennél Kevin mint ez a két lány.-beszélt Louis a galambhoz(?).
- Szerettek utazni?
-Igazából eddig nem nagyon engedhettük meg magunknak, de igen, hisz ki ne szeretne utazni. 
- Oké. Szerintem igen. Lou?
- Igen.-mondta Louis.-Harry?
- Igen.Zayn?
- Igen.Niall?
-Igen. Szóval üdv az 1D-familyben.
- Jeeee. Mikorra jöjjünk? 
- Holnap du. 2
- Oooké. Lou és Al hátra el..-mosolyogtunk. Mosoly? Inkább vigyor.
Hazaértünk és Al rögtön levágta magát a TV elé.
- Alesha, ki fog sülni az agyad.
- De a TLC-n a Nem Tudtam, hogy terhes vagyok megy.
- Én szóltam.-ezután felmentem. Elővettem a jegyzetfüzetem és egy óra múlva megszületett az új művem.
 
"Az a legfontosabb dolog
(A gyerekekre gondolok),
Hogy SOHA, SOHA nem szabad,
Hogy tévéműsort lássanak –
Sőt, legjobb, ha a bárgyu láda
Már be sem kerül a szobába.
Amerre csak jártunk, a tévét
A gyerekek szájtátva nézték.
Két-három óra meg se kottyan,
Csak néznek, míg a szemük kipottyan.
(Múltkor is láttunk egy helyen
Tíz szemgolyót a szőnyegen.)
Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek,
Míg hipnózisba nem kerülnek,
S a sok szennytől, mit egyre néznek,
Olyanok lesznek, mint a részeg.
Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak,
A falnak fejjel nem rohannak,
Nem kezdik egymást hasogatni,
Hagynak nyugodtan mosogatni,
Míg fő az étel, hűl a lekvár –
De azon eltűnődtetek már,
Hogy ez a rémséges doboz
Miféle dolgokat okoz?
ELSORVASZT MINDEN ÉRZETET!
MEGHAL BELÉ A KÉPZELET!
Az észt betömi, eldugítja!
A gyereket úgy elbutítja,
HOGY TÖBBÉ BIZTOSAN NEM ÉRT MEG
TÜNDÉRVILÁGOKAT, MESÉKET!
Az agya lágy lesz, mint a sajt!
FEJÉBEN DUDVA, GAZ KIHAJT!
NEM IS TUD MÁST, csak nézni majd!
„Na jó! – mondjátok majd. – Na jó!
De ha a televízió
Nincsen, mivel foglaljuk el
A drága gyermekünk, mivel?”
Ezt fogjuk akkor válaszolni:
Míg nem volt még e bamba holmi,
Míg e szörnyet fel nem találták,
Mit csináltak vajon a drágák?
Hát elfelejtettétek volna?
Ezt mondjuk lassan, szótagolva:
OL... VAS... TAK...! És OLVASTAK és
OLVASTAK, s még ez is kevés
Volt nekik, OLVASTAK tovább!
Fél napjuk olvasásból állt!
A polc könyvekkel volt tele,
A föld, az asztal is vele,
S az ágy mellett, a kisszobába
Még több könyv várt elolvasásra.
Sok szép mese, volt benne sárkány,
Volt indián, cet és királylány,
Kincses sziget, és messzi partok,
Hová sok csempész lopva tartott,
Kampó kezű, komor kalózok,
Egy elefánt, ki csak hallózott,
És rémes, éhes kannibálok,
Üstbe ki tudja mit dobálók...
Mily könyveken busult-vidult, ó,
Az a sok régi-régi lurkó!
Hát kérve kérünk titeket,
A tévékészüléketek
Dobjátok el, s mi hely marad,
Oda tehettek polcokat,
A polcra végig könyveket,
Hadd ontsanak csak könnyeket,
Hadd rúgkapáljanak a kölkök,
A nyelvük hadd legyen csak öltött –
Ígérjük, nem kell félnetek,
Ha vártok egy vagy két hetet,
A drágalátos gyermekek
Egyszer csak rájönnek maguktól:
Egy könyvtől lennének nagyon jól.
S ha már olvasnak ők – juhéj!
Szívükben árad szét a kéj,
Érzékeik kiélesednek,
Nem értik majd, hogy mit szerettek
Az émelyítő, a silány,
Hülye, idétlen masinán.
S azok a drága gyermekek
Hálásak lesznek majd neked."
(Varró Dániel:Tanács a televízizással kapcsolatban)
Nekem mindig is ez volt a véleményem.
Harry Styles 
- Ez a csaj elképesztő! Mint egy duracell nyuszi a reklámból.
- Úgy látom a nagy Harry Stylesnak megvan a következő kiszemeltje.
- De meg ám, és ez most nem egyéjszakás lesz..
- Aham, persze.
- Te csak ne szólj be, Daddy Direction!


 
 

Chapter 1

A Prológus tartalmából:
"  Minden nap ugyanaz...Lou Teasdale vagyok, de itt mindenkinek csak Lou...Ott van az a "de"...Vesírásra vetemedtem...Egy igen kedvező álláshirdetés..."


Sok tapasztalattal és ügyességgel megáldott stylistot és fodrászt keresünk. Lehetőleg ne riadjon vissza az utazástól! A részleteket az állásinterjún megbeszéljük.
Cím: London, Prince Edward Street 63
Időpont: July. 13 10:00

Addig még 2 hét van talán meg kéne próbálnom. Talán jobban fizetnének mint itt. Talán végre Al-nak is lenne munkája. Talán utazgathatnánk. Talán...Ahjjj ez a sok talán. Gyerünk Lou mit veszíthetsz?! Semmit legfeljebb nem jön össze. Ennyi. Eltettem a táskámba az újságot és kinyitottam a boltot. A vendégek máris elkezdtek szállingózni, egy csomó idős hölgy még jattot is hagyott, mert szerintük arany kezem van.

~*~

two weeks later

Ma kivételesen hajnali ötre állítottam a telefonom ébresztőjét. Előkotorásztam az önéletrajzainkat, és ezután válogattam magamnak valami göncöt. Megcsináltam a hajam, kilakkoztam a körmöm és lementem.

- Al! Te még nem öltöztél fel?

- De. Igen, nem látod?

- Nem nagyon. Alesha Elizabeth Teasdalegy állásinterjúra megyünk. 

- Tudooom. Induljunk. Vagy el akarsz késni?

- Zsarolsz!!

-Tudooom.

- Folyamatosan ismétled magad.

- Tudooom.-röhögött a húgom. Kimentün, behuppantunk a kocsiba és elhajtottunk.

Tudom, hogy ez arész elég rövid lett de, a 2.fejezet hosszabb lesz.  :D

Lilly

 

Prolouge

Minden nap ugyanaz. Felkelek, munka, ebédszünet, megint munka, 18:00-kor lejár a műszak, hazamegyek, nevelem egy kicsit szegény húgomat (ha már anyámék, nem teszik ezt, valakinek kell), lefürdök ezután pedig bedőlök az ágyamba. Ez már egy cseppet, kezd unalmas lenni.Lou Teasdale vagyok, de itt mindenkinek, csak Lou. Jó lenne egy kis változás csempéznem a hátköznapokba, mert úgy érzem, hogy ettől már megőrülök. Jól keresek meg minden, de....Ott van az a "de". Éppen ezért "öreg fejjel" vers írásra vetemedtem. Amikor csak unatkozom lefirkantok egy-két sort, és körülbelül egy hét múlva megvan az újabb szerzemény. Na persze ezt senkinek, sem reklámozom..

" Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem. "

 (Kosztolányi D.: Mostan, színes tintákról álmodom...)

~*~

Reggel az ébresztőm, hangos csörömpölésére keltem. Egy kihalt házban ébredtem. Azért kihalt, mert a húgom Alesha még most józanodik valamelyik haverja házában. Megcsináltam a reggeli teendőimet, felöltöztem ezután elindultam munkába. A húgomnak, van kulcs más meg nem szokott keresni minket. Mikor beértem ledobtam a dzsekimet egy székre majd, elkezdtem takarítani. Egyszer  csak a Cápa c. film zenéje kezdett bömbölni a telefonomból, és a *Főnök* név villogott rajta.

- Szia Dan!

-Szia Lou! Te nyitsz ma. Oké?

- Miért van més választásom?

- És még gondolatolvasó is. Szia Lou!-mondta és bontotta a vonalat. Odamentem a lábtörlőhöz és felvettem az újságot. Semmi érdekes nem volt benne... Illetve, de igen! Egy álláshirdetés, mégpedig egy igen kedvező álláshirdetés